A dohányzás káros a környezetre

  • Sumo

Köztudott, hogy a dohányzás káros az egészségre. A nikotin agyi ingerület-átvivő anyagokhoz hasonlít, ezért nyugtat és rövid távon serkenti az agyműködést, de éppen ezzel a tulajdonságával okoz függőséget. És ha valaki rászokik a nikotinra, akkor a többi adalékanyag és égéstermék (kátrány, szén-dioxid, szén-monoxid, stb.) is bekerül a nikotinfüggő egyén szervezetébe. Ezek az anyagok tüdőrákot és különböző keringési rendellenességeket (érszűkületet, szívinfarktust) okozhatnak.

(Én nem dohányzom, de dohányzó családtagjaim között is előfordult már érszűkület miatti haláleset, és szerencsésen túlélt szívinfarktus is.[1]) Magyarország világelső a tüdőrákos esetek népességhez viszonyított számában, és a tüdőrákosok 90%-a erős dohányos. Ezért káros a dohányzás az egészségre. Világszerte mintegy 1,1 milliárd ember, illetve a felnőtt lakosság majdnem harmada dohányzik, és ez jelenleg 5,4 millió halálesetet okoz évente. Az is köztudott, hogy a dohányfüst nem csak a dohányosok tüdejét szennyezi, az is veszélyben van, aki beszívja mások füstjét. Magyarországon éppen ezért tilos január 1-jétől a dohányzás a zárt közösségi terekben. De az már kevésbé közismert, hogy a dohányfüst környezeti kárt is okozhat. Persze nem a dohányzás a legfőbb légszennyező forrás, de jó lenne, ha egyáltalán nem szennyeznénk vele sem a levegőt, sem az emberek tüdejét.

A legtöbb egészségügyi és környezeti kárt természetesen a cigarettafüst okozza, de a dohánytermesztésnek is vannak környezeti hatásai: elveszi a helyet a természetes növényzet és az élelmiszer-termelés elől.

Az eldobott cigarettacsikk is veszélyes lehet, mert tüzet okozhat. Akár erdőtüzet is, ami komoly természetvédelmi kárt jelent.

A cigaretta parázsló vége 700-1050 Celsius fok körüli hőmérsékleten izzik. Az itt képződő füst útja kétféle lehet: vagy a filteren keresztül belélegzi a dohányos, ezt hívják főfüstnek, vagy közvetlenül a környezeti levegőbe kerül, ezt hívják mellékfüstnek. Ez a kifújt főfüsttel keveredve alkotja a környezeti cigarettafüst szennyezést, azaz a passzív dohányzás forrása.

A füsttermelést sok paraméter befolyásolhatja. Ezek közül a két legfontosabb:

A hosszúság, mivel minél hosszabb a cigaretta, annál magasabb a füstben a kátrány és a nikotin szintje; valamint a körfogat, mivel minél vastagabb a cigaretta, annál több kátrányt, nikotint, szénmonoxidot, széndioxidot, nitrogén-oxidokat és benzapirént juttat a szervezetbe.

A cigarettafüstben eddig több mint 4000 különböző kémiai anyagot sikerült kimutatni. Ezen anyagok fele eredetileg is benne van a dohánynövényben, másik fele viszont az égés következtében keletkezik. A cigarettafüstöléssel 80-féle alkán, alkén és alkin, mintegy 100 aromás szénhidrogén, kb. 25-féle alkohol, karbonil-származékok, savak, észterek, fenolok és fenoléterek, további alkaloidok és nitrogéntartalmú vegyületek, peroxidok, szterinek, terpének repülnek a levegőbe és kerülnek a szervezetbe. A füstben lévő anyagok kis szilárd részecskékbe (részecskefázis) vagy folyadékcseppecskékbe tömörülve (gőzfázis) szállnak a levegőben.

Az égés során keletkező mintegy 4000 anyag aránya más a főfüstben és más a mellékfüstben. A sokezer vegyület közül a szénmonoxid, a policiklikus szénhidrogének, a nitrózaminok és a nikotin a legfontosabbak. A ciánhidrogén legfőbb hatása, hogy a légutak kéményseprőjeként működő csillós hengerhám aktivitását csökkenti vészesen.

Ezek mellett egyre nő azon bizonyítottan rákkeltő anyagok száma, amelyeket megtalálnak a dohányfüstben is: policiklusos aromás szénhidrogének, aromás aminok, dohányspecifikus nitrózaminok, radioaktív polónium, azaarének, aldehidek, benzén, butadién, vinilklorid, akrilamid, arzén, króm stb.

Azt nagyon jól tudjuk, hogy a legtöbb aromás vegyület, valamint a ciánhidrogén (szabályosabb nevén hidrogén-cianid), a polónium és az arzén mérgező. De nem csak az embereket mérgezik meg ezek a vegyületek, hanem a füstöt belélegző állatokat is, ezzel komoly természeti kárt is okozhat a dohányzás. Az arzén, a polónium és a hidrogén-cianid emberre, állatra és növényre is veszélyes.

A peroxidok erősen maró hatásúak, nagy mennyiségben korrozívak, és károsíthatják az emberek és állatok tüdejét.

A szerves szilárd részecskék hozzájárulhatnak a szmog kialakulásához, és leülepedhetnek az állatok tüdejében, megnehezíthetik a légzésüket, ami az állat pusztulásához vezethet. A növények levelére is kiülepedhetnek, ez csökkenti a növények életfunkcióit (fotoszintézis, légzés) és akár a növény pusztulásához is vezethet. Egy növény (egyed vagy faj) pusztulása mindig nagyobb kárt okoz a természetben, mint egy állat (egyed vagy faj) pusztulása, mert a növénnyel együtt elpusztulhatnak azok az állatok is, amelyeknek szállást vagy táplálékforrást biztosított. (Folytathatnám még a sort: elpusztulnak a növénnyel szimbiózisban élő más fajok, az azokkal táplálkozó élőlények, és az elpusztult növényen élő vagy vele táplálkozó állatok pusztulása kihat az ezeket fogyasztó ragadozókra is, stb.)

Az aromás vegyületek többsége rákkeltő, emberre is, állatra is veszélyes.

A radioaktív polónium ugyan kis mennyiségben van a cigarettában, de a radioaktív sugárzás kis mennyiségben is káros az élővilágra. A polónium legismertebb és leggyakoribb (210-es tömegszámú) izotópjának felezési ideje kb. 138 nap, ami azt jelenti, hogy kb. négy és fél hónap alatt csökken a sugárzás a felére, 9 hónap alatt a negyedére, 13 és fél hónap alatt a nyolcadára. Alfa-sugárzó, ami azt jelenti, hogy csak akkor veszélyes, ha bejut egy élőlény szervezetébe. Az alfa-sugárzás a legkisebb hatótávolságú sugárzás, ami azt jelenti, hogy gyorsan elnyelődik akár levegőben is, a sugárforrástól néhány cm-re már nem lehet kimutatni, ezért ha az ember vagy állat szervezetén kívül van a sugárforrás, akkor nem veszélyes, de ha belül, akkor is ott helyben, az emberi vagy állati szervezetben nyelődik el a sugárzás összes energiája, ott helyben okoz károkat, pl. sejtpusztulást, rákot, ezért emberre, állatra és növényre egyaránt veszélyes.

A füstben lévő fenolokból, alkoholokból, éterekből (és általában az oxigéntartalmú szerves vegyületekből) ózon keletkezhet, amely a sztratoszférában ugyan hasznos, a sztratoszférikus ózon mennyiségének csökkenése (helytelen népies nevén: ózonlyuk, helyesen: az ózonréteg elvékonyodása) az egyik legnagyobb globális környezeti probléma, de a talaj közelében kifejezetten káros. Az ózon ugyanis erősen reakcióképes, oxidáló hatású, tehát korróziót okozhat, és roncsolja az emberek és állatok tüdejét és a növények leveleit.

A cigarettafüst (mint minden szerves égéstermék) emberre és állatra is veszélyes (légzésbénító) szén-monoxidot és erősen környezetszennyező szén-dioxidot is tartalmaz. A szén-dioxid (a cigarettafüstben szintén meglévő szerves savakhoz és más szerves vegyületekhez hasonlóan) savas esőt okozhat, az aromásokkal, fenolokkal, és a szerves részecskefázis alkotóival együtt szmoggá alakulhat, de a legfontosabb hatása a klímaváltozás. A globális klímaváltozást (közismertebb, de nem túl pontos nevén: a globális felmelegedést) főleg a szén-dioxid okozza. A klímaváltozás hatására ugyan átlagosan csak néhány fokot melegszik a Föld hőmérséklete (erről kapta a „globális felmelegedés” nevet), de ez a felmelegedés nem egyenletes, egyes helyeken akár lehűlést, máshol sokkal nagyobb mértékű felmelegedést is okozhat, de a legfontosabb hatásai: a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása, a csapadék térbeli és időbeli eloszlásának változása, az évszakok és az éghajlati övek eltolódása.

Az alkánok, alkének és alkinek is veszélyesek a környezetre, és nem csak azért, mert koromként kiülepedhetnek a növények levelére (megbénítva a légzésüket és a fotoszintézist) és az állatok, emberek tüdejébe, és nem is csak azért, mert a szmog alkotórészei. Az alkánok közé tartozik a metán, amely még a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz. 1 metánmolekula nagyságrendileg erősebb üvegházhatást okoz, mint egy szén-dioxid molekula, de szerencsére még nincs túl sok metán a légkörben, jóval kevesebb, mint a szén-dioxid, ezért az üvegházhatás legnagyobb részét még mindig a szén-dioxid okozza. (Az üvegházhatás egy természetes jelenség, amelynek köszönhetően nem -30°C a Föld átlaghőmérséklete, de napjainkban az üvegházhatás megnövekedett, ez okozza a gyorsuló klímaváltozást.) Az alkének és az alkinek telítetlen szerves vegyületek, tehát reakcióképesek, bármilyen szerves anyaggá átalakulhatnak. Vegyületeiknek változatos környezeti és egészségügyi hatásaik lehetnek.

A nitrogéntartalmú szerves anyagok különböző egészségkárosodásokat okozhatnak az embereknek és az állatoknak, hozzájárulhatnak a szmog kialakulásához, de a légkörben nitrogén-oxidok is keletkezhetnek belőlük, amelyek a talaj közelében szmogot és savas esőt okozhatnak, a sztratoszférába jutva pedig ózonbontó hatásúak, vékonyítják az ózonréteget. Az ózonréteg elvékonyodása azért káros, mert a sztratoszférában lévő ózon véd az ultraibolya sugárzástól. Az ultraibolya sugárzás állatokban és emberekben vakságot és bőrrákot okozhat (kis menyiségben csak lebarnulunk tőle, nagyobb mennyiségben leéghetünk, és a többszöri leégés okozza hosszú távon a bőrrákot), de a növények sem tudják ezt a hullámhosszt feldolgozni, fotoszintézisre nem alkalmas, ezért a növényeket is károsítja.

A cigarettában található kis mennyiségű fémszennyezés (pl. króm) felhalmozódhat a növényi és állati szervezetben (minél magasabbra jutunk a táplálékláncban, annál jobban összegyűlik a szervezetben) és mérgező hatású, tehát az élőlények pusztulásához vezethet.

A vinilklorid nem csak rákkeltő az emberi és állati szervezetben, hanem klórtartalmú szerves vegyület lévén az ózonréteg elvékonyodásához is hozzájárul.

A szterinek és terpének sok létfontosságú vegyület alkotórészei, hatásuk a konkrét vegyülettől függ, de egyes szterinek hormonális hatásúak is lehetnek, megzavarhatják az élőlények életfunkcióit. (Ez növényi, állati és emberi szervezetben is lehetséges.)

Végső következtetésünk az lehet, hogy a dohányzás egészségügyi hatásai (pl. rákkeltő hatás, légzési nehézségek, keringési problémák, nikotin-, arzén-, hidrogéncianid-, és nehézfém-mérgezés lehetősége) jelentősebbek, mint a környezeti hatások, de ha ezek az egészségügyi hatások állati (vagy esetleg növényi) szervezetben jelentkeznek, akkor az egyed- és fajpusztuláshoz is vezethet, ami komoly természetvédelmi probléma. A dohánytermesztés elveszi a helyet a természetes növényzettől és az élelmiszer-termeléstől, a cigarettacsikk (és a lehulló hamu) pedig tűzveszélyes. A dohányfüstben kis mennyiségű radioaktív polónium is előfordul, amely alfa-sugárzó, tehát csak a növényi, állati vagy emberi szervezetbe kerülve káros, de az élő szervezetbe jutva pusztító hatású lehet. A sugárzás erőssége 138 nap alatt feleződik meg. A dohányfüst egyes alkotórészei az éghajlatváltozást fokozzák, más vegyületek szmogot vagy savas esőt okozhatnak, de találunk a füstben ózonbontó vegyületeket is, tehát aki dohányzik, az nem csak saját (és mások) tüdejének és keringési rendszerének árt, hanem kis mértékben a légszennyezéssel előidézhető összes környezeti probléma kialakulását segíti.

Források:

  1. hu.wikipedia.org/wiki/Dohány
  2. http://color.oefi.hu/fust2.htm

*

Mészáros András weboldala: www.felsofokon.hu/blog/meszaros-andras-blogja

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

“A dohányzás káros a környezetre” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Aki a saját egészségre nem ad, pont letojja a környezeti hatást is.
    Teljesen felesleges így próbálni hatni a dohányosokra.
    A saját gyermekük közelében is füstölögnek, majd pont a fajok pusztulása fogja érdekelni őket.

  2. “Hoppá! Ebben ilyen is van? Nem is emlékeztem rá!” – Ez jutott eszembe szó szerint így, amikor megláttam ezt. De ha már megláttam, válaszolok a hozzászólónak is, így 1 év után. (2012-es a cikk, 2013-ban jött rá hozzászólás, éppen jó, hogy 2014-ben válaszolok. 😀 )

    Az igaz, hogy aki nem ad a saját egészségére, azt a környezeti hatás sem fogja érdekelni, ez inkább egy rászokást megelőző írás, olyasmi üzenettel, hogy “Ne szokj rá, mert nem csak saját egészségdet és mások egészségét veszélyzeteted, hanem a környezetet is!”. Egy kis plusz adalék a rászokás ellen. De van a cikkben olyan szándék is, hogy a környezetvédők figyelmét felhívja a dohányzásra, mint környezetszennyezésre. Tehát azt is üzenem ezzel az írással (főleg a környezetvédőknek, de általában az embereknek is), hogy aki igazán zöld, az nem dohányzik, és a környezetvédőknek a dohányzás ellen is érdemes fellépni. Kb. erről a 2 dologról szól ez a cikk, ezek miatt írtam meg. Így már értelmesebbnek tűnik, kedves Desu?

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..