A munka és a magánélet egyensúlya

  • Sharebar

Vannak karrieristák, akik hatalmas elmismerésre tesznek szert a munkahelyükön, önálló vállalkozásokat hoznak létre, meggazdagodnak, azonban az életük többi területére a kudarc jellemző. A házasságuk csődben van, a baráti kapcsolataik megromlottak, egészségük a romok alatt, állandó konfliktushelyzetbe kerülnek másokkal, és sorolhatnám tovább. Ezeket hallva, elgondolkodunk azon, hogy ez a nagybetűs siker ára? Akarunk mi egyáltalán sikeres karriert építeni, vagy inkább megmaradunk a jelen helyzetünkben, de legalább a családi békénk megmarad? Valóban, ezek valós problémák, és sok “sikeres” ember életére is jellemzőek, azonban vegyük figyelembe, hogy vannak kivételek is. Vannak emberek akik életük minden területén sikeresek, a titkuk pedig az, hogy egyensúlyban tartják az életüket. Mit is jelent ez? Tudatosítják magukban azt, hogy az élet különböző aspektusokból épűl fel, és csak akkor lehet valaki elégedett az életével, ha egyensúlyban tartja ezeket.

Az a munkamániás aki csak a munkájában tud sikereket elérni, könnyen azon kapja magát, hogy egész napját azzal tölti, hogy a munkájába temetkezik. Ezzel kel, és ezzel fekszik. Mindemellett pedig elhanyagolja az egészségét, a családját, a hétköznapi élet eseményeit, és úgy tűnik, mint aki egy teljesen másik bolygón él. Az oka ennek nyílvánvaló: sikerélményeket akar, és lehetőleg minél többet. Ha ezt csak a munkájában tudja megélni, akkor ösztönösen minden idejét ennek próbálja szentelni.

Tehát ezek az emberek habár jól élnek, nem lehetnek igazán boldogok, mert életük többi része egy nagy rakás szemétdomb. A megoldás abban rejlik, hogy vállalj felelősséget az életedért, tudd, hogy te határozod meg, hogy mit kezdesz vele. Mindennapjaid során foglalkozz életed minden területével. A munkáddal, családoddal, egészséggel, szabadidő, barátok stb. Az ideális az lenne, ha egy sikeres munkanap után, egy egészséges, harmonikus családba érkeznél haza. Ezt csak akkor tudod elérni, ha energiát szentelsz annak, hogy fenntartsd a családi harmoniát. A munkamániásnak szinte rémálma hazamenni, hiszen otthon megoldatlan konfliktusok várják, és nagyon gyakran pont emiatt a túlórázást vállalják, csak hogy el tudjanak menekülni otthonról. Mindezek nem történnének meg, ha az egyensúlyt fenntartanák.

El kell kerülni a fásultságot, mert az érdektelenségbe torkollik, amikor egyáltalán nem érdekel bennünket, hogy mi van a körülöttünk levő emberekkel. Az egyensúly fenntartása azonban nem könnyü, de mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető legjobban irányítsuk az életünket. Máskülönben az élet elszalad velünk, és rájövünk, hogy nem úgy éltünk, ahogyan szerettünk volna. És mindez miért? A saját fegyelmezetlenségünk, önzésünk, és lustaságunk miatt. Tehát mégegyszer: Törekedj az egyensúlyra!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Oszd meg:   
Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a  Reader-hez




Egy reakció érkezett erre (“A munka és a magánélet egyensúlya”).

  1. Polló László

    Egy időben érdekelt a filozófia és foglalkoztam azzal, hogy milyen rétegekből is épül fel az életünk. A blog bejegyzésedben említed, hogy a “munkamániásnak szinte rémálma hazamenni, hiszen otthon megoldatlan konfliktusok várják”. Másutt meg azt írod, hogy “sikerélményeket akar, és lehetőleg minél többet”. Ezek ösztönös cselkedetre utalnak és nem tudatosra.

    Tegyük mindezt tudatossá! Most nem részletezve a gondolatmenetet egy hierarchiát találtam, amit ha tudatosan kezdünk el használni, akkor minden “létzónánk”-ban harmóniát érhetünk el. Íme a talált hierarchia:
    - lelki élet zónája,
    - szellem, elme, gondolkodás zónája,
    - a családi zóna,
    - a csoportok zónája,
    - a társadalmi zóna,
    - az élővilág zónája és
    - az élettelen anyagi világ zónája.

    A felül lévő fontosabb, mint az alatta lévő. A munka frontja a csoportok zónájában van, azaz a negyedik helyen; azt első helyre tenni alapvető hiba. Viszont felülről lefele építkezve elkerülhetjük a konfliktusokat, legtöbbször még azokat is, amelyek az egyes létzónák között feszülnek (pl. család vagy munkahely?).

    Hozzászólásom lényege, hogy nem elég az egyensúlyra törekedni, hanem a létzónák közötti konfliktusokat is fel kell oldani. S ha ezt a felsorolt fontossági sorrendben tesszük, akkor el tudod érni a kiegyensúlyozottságot.

    Polló László

Hagyjon üzenetet

Kővess!
keresoptimalizls