Csatlakozz te is! :)
A régi Blogom. Nézd meg! :) |
Gondoljuk, vagy érezzük a szépséget? – Ezt a kérdést tette fel magának Richard Seymour, amikor a szépség meghatározásával kezdett el foglalkozni. Vajon hogyan hatnak ránk az általunk szépnek tartott dolgok, és hogyan válaszolunk rájuk? Hogyan állapÃtjuk meg valamirÅ‘l, hogy az gyönyörű vagy sem? Egyáltalán miért igényli az ember a szépségben való gyönyörködést? Az alábbi videóból […]
A rendszeres céklafogyasztás növeli az állóképességünket a betegségekkel szemben. Megtalálhatóak benne a vas, kálcium, nátrium, kén, foszfor, valamint az A-, B- és C-vitaminok. Kiváló vérképzÅ‘, valamint tumorellenes hatásáról is ismert, hiszen lassÃtja a rákos sejtek szaporodását. Daganatos megbetegedésekben szenvedÅ‘k tapasztalatai alapján, néhány hetes céklalé kúra után, jelentÅ‘s javulás volt észrevehetÅ‘.
Hazug emberek vesznek minket körül. SÅ‘t a legújabb megfigyelések szerint, egy napon átlagosan tÃz és kétszáz alkalommal hazudnak nekünk, és persze mi is hazudunk másoknak. A hazug embereket azonban fel lehet ismerni, a testbeszédük, hanghordozásuk és gesztusaik által. Vannak hazugságra utaló jelek, amelyek egyértelművé teszik, hogy hazudnak nekünk. Járj nyitott szemmel, kapd rajta a hazudozókat […]
Tárgyakkal vesszük körbe magunkat, tévével, számÃtógéppel, bútorokkal, szekrényekkel, stb. Sokan vannak, akik azért költöznek nagyobb házba, mert nem férnek el benne az eddig összegyűjtött holmik. Kevesebb holmi kevesebb helyen. – Ez Graham Hill filozófiájának a lényege, aki a következÅ‘ videóban elmondja, hogyan is lehet ezt kivitelezni a gyakorlatban.
Műszaki egyetemisták fejlesztették ki Rezerot, azt a robotot, amelyik képes labdán egyensúlyozva mozogni és szinte lehetetlen kibillenteni az egyensúlyából. Az egyensúlyozás mellett gyorsan tud mozogni, körözni, megadott célpontokat követni, sÅ‘t még táncolni is. A következÅ‘ videóból az is kiderül, hogy milyen egyéb hasznos dolgokra lehet még felhasználni ezt a robot tÃpust.
Minél kedvesebbek és erkölcsösebbek vagyunk, szervezetünk annál több oxitocint termel. És minél több oxitocin termelődik, annál kedvesebbek és erkölcsösebbek leszünk. A következő videóban Paul Zak előadását láthatjátok, aki szerint az oxitocin hormon maga az erkölcs molekulája.
A kisbabák sokkal kreatÃvabbak, és értelmesebbek, mint azt gondolnánk. „A csecsemÅ‘k és a kisgyerekek mintha az emberiség kutatás-fejlesztési részlege lennének” Alison Gopnik pszichológus szerint. A kisgyerekek játék közben valójában információt gyűjtenek a világból és a döntéshozatali képességüket fejlesztik.
A halogatásra való hajlamot nem lehet kinÅ‘ni, viszont dönthetsz úgy, hogy felhagysz vele és helyette úgy éled az életed, ahogyan azt szándékodban áll élni. A nagy teljesÃtmények és a siker titka az, hogy ki kell lépnünk az állandó megfelelni akarás állapotából és el kell kezdenünk azokkal a dolgokkal foglalkozni, amelyek elégedettséggel töltenek el minket. Ennek […]
Az újévi fogadalmak betartásának van itt az ideje most az év elején. KétségkÃvűl nehéz, de nem lehetetlen dologra vállakozik az, aki egy éves célokat tűz ki magának. Ahhoz, hogy ez év december 31.-én elégedetten foglald össze a mögötted hagyott évet, elengedhetetlen, hogy úgy érezd, hogy a kihoztad magadból a legtöbbet amit  tudtál az elmúlt egy […]
A cukormázat eszed meg elÅ‘bb, vagy azt hagyod utoljára amikor a kedvenc tortádról van szó? A cukormáz kétségtelenül a torta legédesebb része. M. Scott Peck: A járatlan út cÃmű könyvében olvastam elÅ‘ször a kielégülés késleltetésérÅ‘l. A cukormázas esetet lefordÃthatod bármilyen hétköznapi szituációra, amikor döntened kell, hogy egy adott feladatot hol kezdj el.
Pareto olasz közgazdász 1906-ban megalkototta a 80/20-as képletet. Megfigyelte, hogy a társadalmi befolyásos réteg -ami húsz százalékra tehető országonként- rendelkezik az összvagyon, és befolyás nyolcvan százalékával. A társadalom nyolcvan százaléka átlagemberekből áll, akiknek semmi befolyásuk sincs a gazdasági folyamatok lezajlásában. Bár ez a képlet a társadalmi egyenlőtlenségek bemutatása végett született, kiválóan alkalmazhatjuk az időgazdálkodásban is.
Az ember alapvetÅ‘en önmegvalósÃtó lény, akinek szüksége van az alkotásra. A kifogásokat is ezért hozta létre. Ha nem érezné magát elhivatottnak arra, hogy alkosson valamit, nem hozott volna létre kifogásokat sem arra az esetre, ha mégsem valósÃtaná meg a céljait, mondjuk a lustasága miatt. A kifogásgyártás és az ember ma már úgy összeállt, – ahogyan […]
Legutóbbi hozzászólások