„Így az összefogás, úgy az összefogás…„Politikusok szónokolnak róla, papok prédikálnak róla, hétköznapi emberek álmodoznak róla, mégsem értjük igazán a lényegét. Hogy is várhatnánk logikus magyarázatot rá, ha még azok sem tudják az igazi jelentését, akik a tévében nyilatkoznak erről, főleg akkor, amikor valami, vagy valaki ellen kampányolnak. Az összefogás azonban nem negatív és nem is pozitív. Az összefogást a mögötte rejlő szándék teszi negatívvá, vagy pozitívvá.
Az összefogás legkisebb egysége a család, utána jönnek a barátok, aztán a társaságok, stb. Ahhoz, hogy valaki globálisan szereteten alapuló összefogást tudjon elérni, előbb a saját családjával és barátaival kell szereteten alapuló összefogást létrehoznia. Szereteten alapulón azt értjük, hogy az összefogás feltétel nélküli és nem azért történik, mert előnyöket várunk cserében. De vannak nem baráti alapon jól működő összefogások is. Az üzleti életben vannak üzlettársak, akik nem feltétlenül barátok, de mégis harmóniában együtt tudnak működni. Ilyen esetekben nyer-nyer helyzetet kell létrehozni a partnerrel, ahol nem arról szól a dolog, hogy én elveszem tőled amid van, ezáltal nekem jobb lesz, neked rosszabb.
A negatív összefogás az, amikor valaki összefog valakivel, hogy egymást, vagy egy harmadik felet kihasználjanak. Ez a kihasználás lehet anyagi, lehet visszaélés, de akár bosszú is. Az ember mindig talál magának cinkos társakat, ha másnak ártani szándékozik. Szinte kérned sem kell, az érdekbarátok önként fognak jelentkezni összefogást színlelve. A negatív összefogás egyik formája az egymást kölcsönösen kihasználó magatartás. Ez annak az esete, amikor két ember, akik amúgy utálják egymást, egymást fosszák ki úgy, hogy összefogást színlelnek, például üzlettársi kapcsolatot alakítanak ki egymással. De olyan is van, amikor az egyik fél partnert lát a másikban, míg a másik csak érdekkapcsolatot, és felrúgva a partneri elveket, az érdekpartner azonnal lelép, amint el kell számolnia partnerével. Ezek az emberek visszaélnek a másik fél bizalmával. Nem az a hülye, aki megbízik a másikban, hanem az a gerinctelen, aki visszaél azzal bizalommal.
Az összefogásnak pozitív példája a partneri összefogás. Akkor valósul ez meg, amikor valakivel összefogunk egy cél érdekében, és az abból származó előnyökön előre lefektetett megegyezés szerint osztozkodunk. Ebben az esetben, mind a két fél nyer az összefogáson. A pozitív összefogásra, az egymás iránti tisztelet és szeretet ad alapot.
Születnek barátságok érdek alapon, de születhetnek szeretet alapon is. Azt nevezzük érdekbarátságnak, amikor a társaság csak érdekből tart össze, mert kiegészítik egymás igényeit. Az egyik srácnak van autója, a másiknak pénze, a harmadik ismeri pár jó arcot a rendőrségről, a negyedikre buknak a szép nők. Ez a négy ember pedig összefog egymással, de csak azért, mert el tudnak jutni autóval a buliba, és mivel a másiknak sok pénze van, állja a benzinköltséget, sőt egy-két extra költség is belefér az éjszaka folyamán. A harmadik azért jó barát, mert el tud intézni ezt-azt korrupciós ügyekkel kapcsolatban, szóval olyan valaki, akivel érdemes jóban lenni. A negyedik srácnak nincs igazán egzisztenciája viszont buknak rá a szép nők, és mert egyedül úgysem tud egy tucat nővel foglalkozni, ezért ott vannak az érdekbarátok, szóval lehet csajozni ezerrel.
Azonban egy ilyen baráti összefogás is lehet pozitív, ha mindezek mellett a baráti szeretet és tisztelet is jelen van. De mi van akkor, ha változik a helyzet, és eltűnik az egzisztencia? Ha ez az összefogás valós alapra épült, akkor kitartanak egymás mellett, ha nem, akkor ott hagyják egymást, felbomlik a csapat.
A negatív összefogással a tömeget egymásra lehet uszítani. A pozitív összefogással a tömeget ki lehet békíteni.
Amikor összefogásról hallunk, általában nagy létszámú tüntetésekre gondolunk, amikor egy erősen motivált tömeg összefog valami ellen, ritka esetben valami mellett, és végigvonul csendesen, vagy nem éppen annyira csendesen Budapest utcáin. Az esti híradókban pedig példátlan nemzeti összefogásokat emlegetnek, de emlegethetnek rendbontókat, csürhét is, akik kimentek tüntetni és ezzel vétettek a rendszer ellen. Mindez csak attól függ, hogy az ember melyik televízió híradóját nézi. Az összefogás szó ennél fogva ma már inkább elcsépelt sztereotípiaként szerepel, az emberek egyszerűen nem is értik, mi is a szó igazi jelentése.
Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen nincsenek igazán pozitív példák erre a valódi életben. Sőt, még az is előfordulhat, hogy azt a következtetést vonják le, hogy összefogás egyáltalán nem lehetséges. Nos, ennek a meggyőződésnek csak annyira van valóságtartalma, amennyire azt az emberek igaznak fogadják el.
Valami ellen összefogni nincs értelme, teljes káoszt teremt. Ilyen összefogásokat látunk nemzetek között, akik egyesítve erejüket, háborút indítanak egy másik ország ellen. A katonák egy negatív cél érdekében, rosszindulatúan, a pusztítás vágyától hajtva indulnak útjukra. A valami, vagy valaki ellen való összefogás a hétköznapjainkban is jelen van. Jó példa erre, amikor valakit kikezdenek, akár az iskolában, munkahelyen, akár máshol, többen összegyűlnek egy „nemes cél érdekében”, hogy a célpontjukat lehetőség szerint kikészítsék. Remek csapatmunka, az egótól és a cinkosságtól hajtva.
Aztán történik valami. Azok, akik valami ellen fognak össze, nem fognak egymással sem hímes tojásként bánni. Előbb utóbb ez a negatív szövetség összegabalyodik és a tagok egymásnak esnek. Miért is van ez? Azért, mert amikor az ember valami ellen fog össze, nem a feltétel nélküli baráti szeretet hajtja, hanem a cinkosság, a felületesség. Ilyenkor nem csak olyanokkal fog össze, akiket kedvel, hanem sok esetben olyanokkal is, akiket lehet, hogy utál, de a célnak éppen megfelelnek.
Mi van azokkal politikai tüntetésekkel, ahol azonos világnézetű emberek összegyűlnek és a kormány leváltását követelik? Ők is utálják egymást? Ők nem a kormány elnyomása fogja össze? Nem ártatlan áldozatok? Nem ők állnak a jó oldalon és a kormány a rossz oldalon? Mégis hogyan jöhet össze akkora tömeg egy ilyen nemes cél érdekében, anélkül, hogy meglenne bennük a feltétlen baráti szeretet?
Amikor az emberek valami ellen fognak össze, akár tüntetések, akár más formában, nem a tiszta baráti szeretet vezérli őket. Ha csupán a baráti szeretet tartaná össze őket, egyrészt kevesebben lennének, másrészről tüntetés helyett valahova más helyre mennénk el jól érezni magukat. A hangsúly a valami ellenen van. Amikor hatalmas tömeg összegyűlik valami ellen tüntetni, olyan egyénekből állnak, akik amúgy általánosságban egyáltalán nem jönnének ki egymással. Adott esetben egymásra támadnának, vagy legalábbis szitkozódnának, amint egymás között kellene élniük.
A tüntető beállítottságú emberben ugyanis megvan egy ellenség kép, aki szerinte felelős az összes állítólagos nyomoráért, és amúgy is szereti magát áldozatnak tekinteni és vérszemmel tekinteni tényleges, vagy feltételezett ellenségére. Ha pedig nem talál ilyen Big Brothert a messzi távolban, akkor keres valakit a közelben, akire haragudhat, akit szekálhat. Itt most nem arról van szó, hogy ezeket az embereket feltétlen a rossz szándék vezéreli, ők úgy érzik, hogy ez a járható út, az egyetlen megoldás. De attól még a valami ellen való összefogás sosem vezet jóra.
Ha úgy érzed, van egy közös ellenséged valakivel, akivel amúgy haragban vagy, attól még összefogsz vele és kimész tüntetni. Miért is van ez? Talán azért, mert hajt a birka ösztön és amúgy is összhangban vagy a káosz rezgéseivel, és még többet akarsz belőle. Borzongani akarsz és másokat szidalmazni. Már csak azért is megéri neked kimenni, hogy végre szabadon anyázhass kórusban a tömeggel, mert ott elbújhatsz, nem tudnak felelősségre vonni, hiszen nehezen tudják rád bizonyítani, hogy te is a kiabálók között voltál. Igen, ott szabadon megmutathatod nekik ki a Jani a gáton. De vajon egyedül, tömeg nélkül is megmernéd tenni azt, hogy szitkozódva kiabálsz az utcán a parlament előtt?
Teréz anya a következőket mondta: „Nem megyek háborúellenes gyűlésre, majd békegyűlésre hívjatok meg. „ Mit értett ez alatt? Azt, hogy nem valami ellen, hanem valami mellett volt hajlandó csak kiállni. A problémákat nem lehet megoldani azon a szinten, ahol azok keletkeztek. De fogalmazhatunk úgy is, ki kardot ránt kard által vész el. És aki kardot emel a kardot rántott emberre, az is kard által fog elveszni. Ez egy végeláthatatlan folyamat, nem bölcs dolog belevegyülni. Csak szűk emberi aggyal van értelme háborúskodni, felsőbb értelmi szinteken teljes öngyilkosság, mert mindig minden visszahat. Még akkor is visszahat, ha az ember úgy ránt kardot, hogy azt hiszi, az igazság nevében teszi.
Nem nekünk kell igazságot tennünk, vagy ha mégis megpróbáljuk, úgy hat vissza ránk, mint ahogyan a bumeráng visszatér. Amint az ember ítélkezni kezd, ő rajta is ítélkezni fognak. Csoportosan pedig nem az egyéni elképzelések dominálnak, hanem a falkaszellemé. Így hát, sosem lett jó vége annak, ha valaki így, vagy úgy az embertársára támadt. Minden visszahat a támadóra. És itt vége is lenne a történetnek, de az ember úgy látszik nem tanul a történelemből…
Ez mind szép és jó, de hát sajnos a többség megbízhatatlan. Hogyan lehetséges mégis összefogni az emberekkel, ha ennyire széthúzóak vagyunk? Hogyan kerüljük ki, hogy mások kihasználjanak minket?
Az összefogást családi és baráti szinten kell elkezdeni. Ki kell alakítani tiszteleten és szereteten alapuló baráti kapcsolatokat. Annyira azért nem kell naivnak lenni, hogy csak egyedül te vagy megbízható, és a többiek megbízhatatlanok. Mindenhol vannak nyitott, pozitív emberek. Nagyon sokan ezek közül viszont zárkózottságba menekülnek, nem nyílnak ki mások előtt, mert félnek, hogy ezzel majd visszaélnek. Olyan következtetéseket vonnak le, hogy a jókat a gonoszok mindig bántják, és az élet nem élvezetes és szenvedni kell, mert, mert…..….mert mindenki más ezt csinálja.
Az összefogást az alapoknál kell elkezdeni, amíg az nincs meg, nem lehet tovább építkezni, enélkül nem lehet nemzeti összefogásokat létrehozni, pláne nem nemzetközieket. Légy tudatában annak, hogyan működnek ezek a dolgok! Légy elővigyázatos, de mindig nyújtsd a kezed, ha pozitív összefogásról van szó! Ne hagyd, hogy bedaráljon a gépezet, feljogosítva arra, hogy te magad is visszaélj mások bizalmával! Tartsd meg az adott szavad, számold fel az érdekbarátságokat, ne hízelegj senkinek sem, ne élj vissza mások bizalmával! Ha odafigyelsz, az esetek többségében nem fognak tudni kihasználni. Ne légy túl naiv sem, de ne légy túl előítéletes sem!
Legutóbbi hozzászólások