Sipos Márton blogja
Egyre többen vagyunk, akik maguk mögött hagyva negatív gondolkodási és viselkedési mintáikat, új valóságot próbálunk teremteni saját magunk számára. Ebben a realitásban mi alkotjuk meg és alkotjuk újra saját magunkat, a szabályainkat, képesek vagyunk pozitív (és negatív gondolatainkkal is) teremteni, mely alkotó erő egyszerre áll önkontroll és égi vezetés alatt.
Olvass továbbA pozitív gondolkodók negatív pillanatai
Akiket rendszeresen megzavarnak munka közben, több időre van szükségük, hogy befejezzék a munkájukat, mint akik zavartalan környezetben dolgoznak. Különösen fontos tudni, hogy csak akkor tud az elme “szárnyalni” és jobbnál jobb ötletekkel előjönni, ha a zavartalan környezet adott a teljes koncentrációhoz. Ezt különösen fontos azoknak tudatosítaniuk, akik naponta végeznek kreatív munkákat és új ötleteken dolgoznak.
Ma már elcsépelt sztereotípiaként hat, amikor valaki azt mondja, hogy rohanó világban élünk. De mit értünk rohanó világ alatt? Egyre több és több információt, amelyeket a tudatunk segítségével elkezdünk feldolgozni és reagálni rájuk. A feldolgozás és a reakció egyaránt időt és energiát emészt fel. Úgy véljük, hogy ezt a társadalom megkívánja tőlünk. Ez teszi a világot úgymond rohanóvá. Olyan meggyőződés alakul ki bennünk, hogy rohannunk kell, sodródnunk az árral, különben a társadalom kivet magából és elveszünk ebben a rohanó világban.
Az iskoládban vagy a munkahelyeden az emberek az alkotószelleműek és a gyakorlatiasak táborára oszlanak? Valahogy mégis — állítja David Kelley — mindenki rendelkezhet kreativitással. Történeteket mesélve legendás tervezői karrieréről és saját életéről, módszerekkel szolgál az alkotói önbizalom építésére… (Készült a TED2012 konferencián a ‘The Design Studio’ című előadássorozatban, vendég kurátorok: Chee Pearlman és David Rockwell.) Forrás: TED.com
A keleti filozófiák szerint el kell engedni vágyainkat ahhoz, hogy szabadok vagyis boldogok legyünk, mert életünkbe vágyaink hozzák a szenvedést. Vágyaink nem mások, mint iránymutatások, ösztönzők önmagunk kiteljesítéséhez. Más aspektusból nézve, pedig mankók ahhoz, hogy sikeresek legyünk, sikerünk végső célja, pedig nem más, mint a földi életünk fenntartása, hátterünk erősítése, hogy sikeres utódokat hagyhassunk magunk után, kik tovább viszik a stafétát.
A lelki szenvedéssel azon túl, hogy sanyargatja az érzelmeinket, fizikailag is érezteti a hatását. Gyomorideggel jár egy állásinterjú például, -feltéve persze, ha az interjú alany nem bízik önmagában, vagy abban, hogy egyáltalán lehetséges-e számára megkapnia az adott állást. A szenvedést azonban érdemes más szemszögből is megvizsgálni, ugyanis megfelelően hozzáállva, még saját előnyünkre is felhasználhatjuk. A szenvedés lehet pozitív is, amennyiben az célratörő és a jutalom ott áll a kemény munka mögött.
Csak úgy leszel képes nagy dolgokat elérni, ha őszintén úgy érzed, hogy megérdemled azt, amire törekszel. Ezzel nem csak pozitívabban, hanem még gyorsabban is közelítesz a céljaid felé. Amiről esetleg úgy érzed, hogy nem szolgáltál rá, vizsgáld meg, hogy ennek mi lehet az oka. Lehet ez a saját lelkiismereted, vagy lehet az önbecsülés hiánya.
Kétféle hozzáállásod lehet az élethez. Az egyik szerint az élet pohara félig üres, a másik szerint félig tele. Ha objektíven megvizsgálod, rájöhetsz, hogy valójában bármelyik szemszögből is nézel az életre, igazad van. Hát nem csodálatos, hogy az életben szabadságodban áll kialakítani a saját nézőpontodat?
A halogatásra való hajlamot nem lehet kinőni, viszont dönthetsz úgy, hogy felhagysz vele és helyette úgy éled az életed, ahogyan azt szándékodban áll élni. A nagy teljesítmények és a siker titka az, hogy ki kell lépnünk az állandó megfelelni akarás állapotából és el kell kezdenünk azokkal a dolgokkal foglalkozni, amelyek elégedettséggel töltenek el minket. Ennek feltétele azonban az, hogy ellenálljunk a halogatás visszatartó kísértésének.
A cukormázat eszed meg előbb, vagy azt hagyod utoljára amikor a kedvenc tortádról van szó? A cukormáz kétségtelenül a torta legédesebb része. M. Scott Peck: A járatlan út című könyvében olvastam először a kielégülés késleltetéséről. A cukormázas esetet lefordíthatod bármilyen hétköznapi szituációra, amikor döntened kell, hogy egy adott feladatot hol kezdj el.
Az ember alapvetően önmegvalósító lény, akinek szüksége van az alkotásra. A kifogásokat is ezért hozta létre. Ha nem érezné magát elhivatottnak arra, hogy alkosson valamit, nem hozott volna létre kifogásokat sem arra az esetre, ha mégsem valósítaná meg a céljait, mondjuk a lustasága miatt. A kifogásgyártás és az ember ma már úgy összeállt, – ahogyan azt manapság mondják- mint két kicsi lego.
Olvass továbbHomo sapiens, mint a kifogásgyártás díszdoktora
Van olyasmi, amit mindig meg kellett volna csinálnod, meg akartad csinálni, de aztán valahogy mégsem sikerült? Matt Cutts azt tanácsolja, hogy próbálj ki valami új dolgot harminc napig. Íme egy rövid, kedélyes előadás amely bemutatja, hogyan érdemes gondolkodnunk az életről és a céljainkról.
Létezik egy kreatív gondolkodási módszer, amelynek a segítségével jó ötletekre tehetünk szert. A módszert ötletrohamnak nevezik. Lehet, hogy már te is hallottál róla, hiszen gyakran használják művészek, feltalálók, üzletemberek, valamint azok, akiket az ötleteikért fizetnek. A módszerhez elengedhetetlenül szükség van a nyitott elmére. Az ötletelés írásban kell, hogy történjen, mégpedig a következő módon: