Új blogmotort kapott a Motiváció Blog. Ezzel együtt új dizájnt is:)
Mivel minden megújult, ezért a régi felhasználói fiókok törölve lettek sajonos. De ne aggódj, azonnal tudsz újat regisztrálni:)
Mostanában kicsit elhanyagoltam a blogot a munka és tanulás miatt, de ezentúl megpróbálok aktívabbá válni:)
Kedves Marci!
Eddig nem ismertem az írásaidat, csak most találkoztam velük, hogy felkérést küldtél a facebook-on keresztül, hogy kedveljem az oldalt.
Az írásaid igen olvasmányosak, hatásosak! Gratulálok hozzájuk!
Azonban úgy vélem, hogy érdemes lenne egy fontos dolgot hangsúlyoznod. Mégpedig azt, hogy azon olvasóid, akik közül néhányan évek óta küzdenek komoly önbizalomhiánnyal, vagy nem ismerik jól képességeiket mindenképp keressenek fel személyesen olyan szakembereket (pszichológust, zene terapeutát, pszichodráma csoportokat), akik tudnak nekik segíteni. Ehhez kiváló segédanyag lehet egy ilyen blog, mint a Tied is, és persze egyéb publikált írásod.
Önmagunk nem jó ismerete, és képességeink túl vagy alul értékelése egy komoly probléma.
Egy példán keresztül elmagyarázom, mire is gondolok. A példában írásaid a „gyógytea”. Olvasódnak pedig „gyógyszerre” lenne szüksége, különben még betegebb lesz. A „gyógytea” sokáig segíthet. Időre jobban is lehet tőle, de ha a probléma gyökerét nem orvosolják, akkor sosem oldódik meg. Ugyanakkor a „gyógyszer” mellett a „gyógytea” igen hatásos, melegséggel tölt el, és mindig veled van.
Így azt tanácsolom minden olyan olvasódnak, akik már évek óta küzdenek a fent említett problémákkal, forduljanak segítségért! Járjanak önismereti tréningre, pszichoterápiára, zene terápiára, ki mit szeret.
Kérlek, ezeket hangsúlyozd is, amennyiben egyet értesz a gondolataimmal.
Baráti üdvözlettel:
LOrsi
Kedves Marci!
„Véletlenül” rátaláltam a régi blogodra. Azóta ide-oda kattintgatok. Nagyon tetszik, nagyon hasznos, szükséges.
LOrsi levele indított, hogy egy pár sort írjak.
A blogok tartalmáért, mondanivalójáért, emberek segítéséért részemről: köszönet.
LOrsi elgondolása nagyon szép, és igaz. De vajon hányan élnek köztünk olyanok, akik a fent javasolt tréningekre, therápiákra, stb. anyagi okokból még csak gondolni sem mernek. Szépen elvesznek, ha nem lennének olyan emberek, mint Marci, aki ily módon próbál segíteni. Lassan a történelem ismétli önmagát: csak aki fizetni tud, az engedhet meg magának egy kis pluszt, ami természetesen segítség annak, aki meg tudja fizetni, persze annak is, akit ezért megfizetnek. Mindezek ellenére vallom: nagyon nagyon nehéz, néha kilátástalan egyedül, segítség nélkül haladni. A blog ebben SEGÍT. Ez sok munkát igényel, tehát már cselekszik az ember, megdolgozik érte és ami a fő, önállóan. /Na jó: blog-segítséggel/. Megszenvedi. Annál nagyobb az önmaga előtti értéke. Tehát én nagyon megelégszem a Marcinak ajánlottak nélküli, itt olvasható rengeteg segítséggel. Köszönet érte. De tiszteletben tartom LOrsi ajánlatát.