Hogy szól a locsolóvers?
„Zöld erdőben jártam,
kék ibolyát láttam.
El akart hervadni,
szabad-e locsolni?”
De vajon tényleg gondolunk a zöld erdőre és a kék ibolyára, amikor ezt a verset mondjuk? És ha gondolunk rájuk, mit tehetünk értük? Nézzük meg a húsvéti szokásokat „zöld” szemmel!
Először is: a locsolás! Mivel locsolunk? Kölnivel? Szódával? Hideg vízzel? A legrégebbi hagyomány a vödörből, vízzel locsolás. Falvakban ezt meg is lehet tenni, és a locsolóknak jó játék (a meglocsolt lánynak talán kevésbé), de városban, lakótelepen, ahol nincs udvar, senki nem vizezné össze a szőnyeget… Mi marad? A szódavíz, amiben szén-dioxid van? Vagy a kölni, amit állatokon tesztelnek, és mindenféle ismeretlen adalékok vannak benne? (Szegény kis húsvéti nyulak! Legtöbbször rajtuk, vagy egéren, patkányon tesztelnek…) Mi lehet a megoldás? Talán mégis a hideg víz. Abban nincs semmilyen veszélyes anyag és nem kell tesztelni. Faluban hagyományosan az udvaron vödörrel, városban talán elég pohárral is, annyi még a szőnyegről is felszárad.
Másodszor: a locsolóknak jár valamilyen ajándék. Általában piros tojás. Na de milyen tojást vegyünk! Nézzük meg rajta a kódot! Ha 3-assal kezdődik, akkor az nem jó, mert ketreces tartásból származik. Ugye nem akarjuk, hogy a szegény tojásrakó tyúkok (nyulak ) miattunk szenvedjenek?
Kedves húsvéti ajándék még a csokoládé nyúl és tojás is. De fontos, hogy ne kakaós masszából legyen, hanem igazi csokoládéból. Kicsit drágább, de jobb minőségű, kevesebb adalék van benne, és igazán megérdemlik a locsolók, hogy ne hamisítványt kapjanak. Az adalékok vegyszerek, gyártásuk a környezetre, fogyasztásuk az egészségünkre káros. Mit szólnak a locsolók, ha vegyszert kapnak csokoládé helyett?
És ha más ajándékot veszünk, az milyen legyen? Pici, hasznos (hogy ne legyen belőle azonnal hulladék), és nem agyoncsomagolt. Minél több réteg csomagolás, annál nagyobb kupac hulladék!
Ha ennyi szempont van, miből legyen a húsvéti menü? Van egy jó és egy rossz hírem. A jó hír: lehet ugyanaz, mint eddig. A rossz: figyelni kell az alapanyagra. Hazai termék legyen (mert a messziről jött termékek szállítása sok kipufogógázt termel, szennyezi a levegőt), nem tartósított (mert a tartósítószer vegyszer), jó minőségű (ne kelljen gyorsan kidobni, mielőtt elfogy), és nem feltétlenül a nagyáruházban kell beszerezni (termelőtől jobb, mert zöldebben termel és megbízhatóbb a minőség is).
Mivel menjünk locsolni? A legjobb gyalog, főleg falun, városon belül. De ha messze laknak a rokonok, ismerősök, akkor a szomszéd faluba, városba kerékpáron, még messzebbre vonattal vagy busszal juthatunk el. A vonat egy kicsit zöldebb és kényelmesebb, de talán lassabb, mint a busz. De milyen jó az ablakából nézegetni a tájat! Az autót húsvétkor felejtsük el! Legyen neki is ünnep és pihenőnap! (Aki meg alkoholt is fogyaszt, az meg főleg felejtse el!)
Ez csak néhány egyszerű tanács, de ha betartjuk, máris sokat tettünk a környezetért, és a Húsvét jó hangulata is megmaradt. És ha ezekre a dolgokra hétköznap is odafigyelünk, akkor megmarad a természet, és jövőre is elmondhatjuk: „ Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam… ”.
*
Mészáros András weboldala: www.felsofokon.hu/blog/meszaros-andras-blogja
Legutóbbi hozzászólások